Hivatkozások
(Linkek) segítségével különbözõ oldalakat tudunk összekapcsolni. A
Linkek mintegy ugrópontként szolgálnak egy másik oldalra (esetleg egy bizonyos
oldal egy adott pontjára, de léteznek teljesen más típusú linkek is).
Lehetõségünk van mondandónkat oldalakra bontva, az oldalakat valamilyen
rendszer szerint összefûzve elhelyezni az Interneten, ezáltal tagolva
azt, és lehetõséget adva rá, annak, aki megtekinti, hogy ha õt
bizonyos részek nem érdeklik, ne kelljen azt megnéznie.
Hivatkozásokká alakíthatunk szövegeket, képeket, képek bizonyos területeit
(ill. a felhasználó ténykedésére létrejövõ eseményeket, de errõl
majd késõbb).
Az ugrópont (kép, szöveg, stb.) tualjdonságaként kell megadnunk a Link pont
alatt annak a dokumentumnak az Internet címét, amire az ugrópontunk visz.
Linkek természetesen mutathatnak nem csak weboldalakra (*.htm, *.html file-ok),
hanem bármilyen file-ra is, ebben az esetben, ha a felhasználó
böngészõje nem tud mit kezdeni az adott dologgal, felkínálja, hogy a
felhasználó letöltse azt.
Internet címek
felépítése (URL-ek)
- Protokol (pl.:
http)
- Hely (pl.: www.avix.hu)
- Dokumentum elhelyezkedése (/ie/) - tulajdonképpen mint egy könyvtárszerkezet.
- Dokumentum neve (index.htm)
Pl.: http://www.avix.hu/ie/index.htm
Protokol: Ennek
segítségével dönti el a dokumentumot elkérõ program, hogy azt hogyan
kell kezelnie.
Relatív és
abszolút URL-ek:
Abszolút URL:
Az Internet címet teljes egészében megadjuk (Különösen az oldalainkat
tartalmazó webhelyen kívüli helyekre kialakított linkek használata esetén van
értelme használatuknak). Pl.: www.avix.hu.
Relatív URL:
Nem adjuk meg a teljes Internet címet, csak az éppen aktuális dokumentumunkhoz
képest az elérési útvonalat. Pl.: Ha a www.avix.hu/ie/index.htm-en vagyunk, és
ugyanebben a könyvtárban (/ie/) van egy web.htm nevû dokumentum, akkor a
relatív hivatkozás egyszerûen web.htm. Relatív hivatkozásokat csak az
adott webhelyen belül található oldalakra kialakított linkek esetén tudunk
alkalmazni.
A relatív link alkalmazásának elõnye, hogy mivel az elsõ oldal
megnyitásához az útvonal adott, mindig ehhez történik a viszonyítás, ezért
lényegében mindegy, hogy az oldal hol van, akkor is mûködõképes
lesz (Tehát, ha mondjuk nem Neten, hanem otthon a merevlemezen tároljuk, akkor
is mûködni fog).
Szöveg, mint
hivatkozás
Egy szöveg
hivatkozássá alakításához jelöljük ki az adott szövegrészt, majd a Link
tulajdonsághoz írjuk be a megfelelõ dokumentum relatív, vagy abszolút
Internet címét. Ilyenkor az adott szöveg aláhúzódik, illetve színt vált. Ezeket
a színeket tudjuk beállítani a Page Properties Link, Visited Link ill. Active
Link pontjainál.
- Link: A még
nem látogatott hivatkozások színe (Kék)
- Visited Link: A már látogatott hivatkozások színe (Lilás)
- Active Link: Az éppen töltõdõ link színe (Piros)
Hivatkozások
Elnevezett Horgonyokra (Named Anchors)
Elnevezett
horgonyok segítségével bizonyos pontokat jelölhetünk meg oldalainkon, ahova
késõbb oda tudunk ugrani.
Létrehozásuk: Insert/Named Anchor, vagy az Objects palettán az Invisibles
részbõl a horgony ikonra klikkelve illetve a dokumentumba húzva azt.
Minden ilyen horgony rendelkezik egy névvel. Maga a horgony a
böngészõben nem látszik.
Névadási
szabályok: a különbözõ objektumok elnevezésére csak az angol abc
betûit ill. számokat használunk, a név szóközt nem tartalmazhat, nem
kezdõdhet számmal.
Ha egy ilyen
horgonyra akarunk hivatkozni, akkor Linkként adjuk meg a horgony nevét
elõtte egy kettõskereszt (#) karakterrel (pl.: #teteje).
Lehetõség van más oldalon lévõ horgonyra is hivatkozni, ilyenkor
megadjuk a dokumentum Internet címét, majd #horgonynév (pl.:
www.avix.hu/ie/hardware.htm#VGA, vagy relatív hardware.htm#VGA).
Bizonyos
esetekben (pl.: eseménykezelés) hasznos, ha valamit hivatkozássá tudunk
alakítani úgy, hogy az nem mutat semmire. Ilyen esetekben egy
"névtelen" elnevezett horgonyt adunk meg a Link célpontjaként (simán
#).
Levélküldés
(mailto: linkek)
Ha Link-ként a
mailto:email-cím "helyet" adjuk meg, az ugrópontra klikkeléskor a böngészõ
elindítja a felhasználó Internetes levelezõ-programját, és beírja a
címzett mezõbe az email-cím-nél megadott értéket. Ha meg akarjuk adni a
levél tárgyát (subject) is, akkor az email-cím után egy kérdõjelet
írunk, majd a subject=tárgyszöveget.
Pl.:
mailto:szego@interware.hu?subject=tanfolyam
DreamWeaver 3
-ban lehetõségünk van az E-Mail Link objektum használatára, ilyenkor egy
felbukkanó dialógusablakban kell megadnunk a link szövegét és a hozzá tartozó
e-mail címet (és esetlegesen a tárgyat).
Egyéb
"link" típusok
javascript:
utasítás
Egy JavaScript nyelvû parancsot, illetve egy ilyen nyelven megírt
funkciót tudunk vele végrehajtani. Természetesen csak a JavaScriptet
ismerõ böngészõk tudnak mit kezdeni vele. Pl.: javascript:
alert('Klikk.')
about: valami
Létezik ilyen. CSAK az Internet Explorer használja. Pl.: about:blank.
Vissza a tartalomhoz
Táblázatokat
adatok rendezett megjelenítésére, illetve az adott oldalon lévõ
kölönbözõ objektumok pozícionálására használjuk. Természetesen
lehetõség van a táblázat egy cellájába egy másik táblázatot is
beilleszteni.
Táblázatok
létrehozása
Táblázatot az
Insert menü Table pontja használatával, vagy az object palettán lévõ
Táblázat ikonra klikkelve, ill. a megfelelõ helyre húzva illeszthetünk
be. A megjelenõ dialógusablakban rögtön megadhatjuk táblázatunk
alapvetõ jellemzõit.
- Rows: A
táblázat sorainak száma
- Columns: Oszlopok száma.
- CellPadding: Megadhatjuk a cellák "kibélelésének" mértékét. Ez
tulajdonképpen a cella tartalma és a cella széle között távolság pixelben
meghatározva. Ha nem adunk meg értéket, a program az alapértelmezett 1px-es
beállítást alkalmazza.
- CellSpacing: A cellák egymástól mért távolságát (pixelben) állíthatjuk be
ennél a pontnál.
- Width: Táblázatunk szélessége. Megadható szélességként fix méret pixelben, de
lehetõségünk van a befoglaló rész bizonyos százalékaként is meghatározni
a szélességet. Ez utóbbi esetben ha a böngészõ ablakát atméretezzük, a
táblázat mérete is megváltozik. Fontos, hogy ebben a pontban a táblázat
minimális szélességét tudjuk meghatározni.
- Border: A keret vastagsága pixelben. Ha nem akarunk keretet, akkor állítsuk
ezt az értéket nullára. Alapértelmezett állapotban 1.
Természetesen az itt megadott beállításokat a késõbbiekben is tudjuk
módosítani.
Táblázatok
kijelölése
A táblázatot
kijelölhetjük a táblázat bal felsõ sarkára kattintva (ilyenkor az
egérmutató négy irányba mutató nyíl alakú). Bizonyos esetekben ez a módszer
nagyon körülményes, ilyenkor a jobb egérgombbal klikkeljünk (Mac: CTRL+KLIKK) a
táblázat területén belül bárhová, majd a megjelenõ menübõl
válasszuk a Table / Select Table pontot.
Táblázatok
tulajdonságai
- Név:
Táblázatunk neve. Késõbb, az eseménykezeléssel kapcsolatos
beállításoknál lehet szerepe.
- H: Minimális magasság beállítása %-ban, vagy pixelben.
- Align: Beállíthatjuk a táblázat igazítását a táblázatot tartalmazó részen
belül. Ezt a beállítást csak a 4.0-nál nagyobb verziószámú böngészõk képesek
értelmezni. Ha azt akarjuk, hogy a régebbiekben is a megfelelõképpen
jelenjen meg, akkor lehetõségünk van úgy beigazítani, mint ahogy azt
sima szöveggel tettük.
- Ikonok(bal): A táblázat sorainak magasságát, ill. oszlopainak szélességét
csökkenthetjük a tartalomtól függõen a minimális méretre.
- Brdr: Itt tudjuk beállítani a táblázat keretének színét.
- V,H_Space: A táblázat széleitõl számított üresen hagyott területeket
állíthatjuk be itt, mint a képek hasonló beállításánál.
- Px: A táblázat %-os szélességét pixelesre konvertálja az adott
képernyõméret alapján.
- %: Pixeles szélességet alakít %-ossá.
- LightBrdr: A táblázat bal oldali szélén, ill. a tetején a keret színe.
- DarkBrdr: A jobb oldali, ill. alsó keret színe. Ez a két beállítás a táblázat
celláinál pontosan fordítva érvényesül. Ügyes használatukkal 3D-szerû
hatásokat érhetünk el. Fontos: Ez a két beállítás felülírja a Brdr-nél
megadottat.
- Bg: Beállíthatjuk a táblázat háttérszínét (a másik pontban a háttérképet).
Egyéb kijelölések táblázatokban
- Sor
kijelölése: Vigyük az egérmutatót az adott sor bal oldalára, és amikor
megjelenik a mutató vízszintes irányú nyíllá változik, kattintsunk rá.
- Oszlop kijelölése: Az adott oszlop fölé állva, amikor a lefelé mutató nyíl
megjelenik, kattintsunk rá.
- Szomszédos cellák
kijelölése: A kijelölni kívánt cellák befoglalhatók egy képzeletbeli
téglalapba. Kattintsunk a téglalap egyik sarkára, majd a Shift billentyû
lenyomva tartása mellett a szemközti sarokra.
- Egymással nem szomszédos
cellák kijelölése: A CTRL billentyû lenyomva tartása mellett klikkeljünk
a kijelölni kívánt cellákra egymás után.
Cellák tulajdonságai, kapcsolódó mûveletek
A Properties
paletta felsõ sorában a cellákban lévõ szöveges részek formázását
végezhetjük el.
- Két négyzet:
Kijelölt cellák egyesítése
- Horz: A cellák tartalmának vízszintes igazítása
- Vert: Cellatartalom függõleges igazítása
- W: Kijelölt cellák minimális szélessége a táblázaton belül (% vagy px).
- H: Minimális magasság
- NoWrap: Bekapcsolva a cella ill. táblázat mérete a cella tartalmával együtt
változik, a szöveges tartalom csak akkor kerül új sorba, ha azt direkt megadjuk
egy újsor karakterrel. Ha nincsen bekapcsolva, a cella elõször
vízszintes irányban növekszik addig, hogy a leghosszabb szó elférjen benne,
majd függõleges irányban változtatja méretét.
- Header: A kijelölt cellákban található szöveget alakítja táblázat-fejléc
formátumúra (Félkövér stílus, középre igazítás).
A Bg, Brdr beállítások használata megegyezik a táblázatoknál leírtakkal.
Fontos, hogy a cellák formázása mindig prioritást élvez az egész táblázat
formázásával kapcsolatban (Pontosabban a sorrend: Cellák - Sorok - Táblázat).
Táblázatok
módosítása
A táblázatok
tulajdonságai módosíthatók a megfelelõ tulajdonságoknak a Properties
palettán történõ átállításával, ill a Modify menü Table pontjának
különbözõ alpontjai segítségével.
- Select Table:
Táblázat kiválasztása
- Merge Vells: A kijelölt cellák összevonása egy cellává
- Insert Row: Üres sor beszúrása az éppen aktuális fölé
- Insert Column: Egy új oszlop beszúrása az aktuális elé
- Insert Rows or Columns: Insert: Beállíthatjuk, hogy sorokat (Rows) vagy
oszlopokat (Columns) akarunk beszúrni
Number of: Itt adhatjuk meg a beszúrni kívánt sorok ill. oszlopok számát
Where: Beállíthatjuk, hogy az új elemek az aktuális kiválasztás fölé (Above
Selection) vagy alá (Below Selection) kerüljenek majd
- Delete Row: Használatával töröljük az aktuális sort.
- Delete Column: Az aktuális oszlop törlése
- Incrase Row Span: A kijelölt cellát összeolvaszthatjuk az alatta
lévõvel (vagy lévõkkel).
- Incrase Column Span: A kijelölt cállát összevonja a tõle balra
esõvel (ill. esõkkel).
- Decrase Row,
Column Span: Az elõzõ pontokkal átalakított cellákat állíthatjuk
vissza eredeti formájukra.
- Clear Cell Heights: A táblázat sorainak magasságát csökkenthetjük a
tartalomtól függõen a minimális méretre.
- Clear Cell Widths: A táblázat oszlopainak szélességét csökkenti a tartalomtól
függõen a minimális méretre.
- Convert Width
to Pixels: A cella ill. oszlop szélességét fix, pixeles szélességgé alakítja
- Convert Width
to Percents: Pixeles adatot konvertál %-ra
Táblázatok
formázása elõredefiniált sablonok alapján
A táblázat
kiválasztása után válasszuk a Commands menü Format Table pontját. A
megjelenõ dialógusablakban válogathatunk a bal felsõ részen
látható sablonok között. Lehetõségünk van a formázással kapcsolatos
utasítások manuális megadására is:
- Row Colors:
Kétféle színt definiálhatunk, amelyek majd 1-, 2-, 3- ill. 4 soronként
váltogatják egymást.
- Top Row: Align: Tartalom igazítása
Text Style: Félkövér / Dõlt / Félkövér és dõlt / Normál
betûtípus
Text Color: A szöveg színe
Bg Color: A sor háttérszíne
- Left Col: A bal oldali oszloppal kapcsolatos beállítások
- Border: A táblázat keretének vastagsága. A program a felsõ két
színbeállítást alkalmazza Light ill. Dark Borderként.
- Apply all Attribs
to TD tags
instead of TR tags: A formázási parancsok nem a táblázat sorára (<TR>),
hanem a cellákra lesznek kiadva (<TD>). (ld.: formázások prioritása egy
táblázatban).
Táblázatok rendezése
Lehetõségünk
van egy adatokat tartalmazó táblázat rendezésére annak egy vagy két oszlopa
alapján. Fontos, hogy ezt a parancsot csak olyan táblázatokra alkalmazhatjuk,
melyek nem tartalmaznak összevont cellákat.
A rendezést a
Commands menü Sort Table pontjának segítségével végezhetjük el
- Sort By: Elõször melyik oszlop szerint történjen a rendezés Order:
Beállíthatjuk, hogy a rendezés ABC- vagy számsorrendben történjék, illetve,
hogy növekvõ vagy csökkenõ sorrendbe legyenek rendezve az adatok.
- Then By: Megadhatjuk a másodlagos rendezési szempontot. Itt is beállítható
külön a sorrend.
- Sort Includes
Firs Row: Ha bekapcsoljuk, a táblázat elsõ sora is rendezésre kerül,
egyébként nem.
- Keep TR Attributes
with Sorted Row: Bekapcsolva a sor rendezés után is megtartja a rá vonatkozó
formázási beállításokat.
Tabular Data
objektum
Egyes
táblazatkezelõ programoknál lehetõségünk nyílik arra, hogy
táblázatainkat szóköz - vagy tabulátor karakterekkel tagolt szövegfile-ként
mentsük el. DreamWeaver 3-at használva lehetõségünk nyílik az ilyen
formában elmentett file-ok táblázatként való beillesztésére.
Beillesztés:
Insert menü Tabular Data pontjával, vagy az object paletta Tabular Data
elemével.
- Data File: Itt
adjuk meg a táblazat adatait tartalmazó szövegfile-t.
- Delimeter: Meghatározzuk az adatok tagolására használt karaktert (TAB,
vesszõ, pontosvesszõ, kettõspont, egyéb).
- Table Width: A létrejövõ táblázat szélességére vonatkozó beállítás. -
Fit to Data: A táblázatban az egyes cellákban lévõ adatok mindig egy
sorba kerülnek, a táblázat szélessége ehhez fog igazodni.
- Set: Mi állítunk be egy fix (pixel), vagy %-os értéket a táblázat
szélességének.
- Cell Padding,
Cell Spacing: Cellabélelés, és a cellák közötti távolság pixelben.
- Border: A táblázat keretének vastagsága (px).
- Format Top
Row: A táblázat legfelsõ sorának ("fejlécének") formázása -
Normal: Sima
- Bold: Félkövér szöveg
- Italic: Dõlt karakterek
- Bold Italic: Félkövér, dõlt karakterek
(A format Top
Row pontot nem érdemes használni, a Format Table paranccsal sokkal több
lehetõségünk nyílik a létrejött táblázat megformázására. Ld.: Táblázatok
formázása elõredefiniált sablonok alapján)
A
formanyomtatványoknak a felhasználóktól való információ gyûjtésében van
szerepük.
Táblázatok
létrehozása
Táblázatot az
Insert menü Table pontja használatával, vagy az object palettán lévõ
Táblázat ikonra klikkelve, ill. a megfelelõ helyre húzva illeszthetünk
be. A megjelenõ dialógusablakban rögtön megadhatjuk táblázatunk
alapvetõ jellemzõit.
-
Felhasználásuk: - Véleménykutatás
- On-Line vásárlások
- Keresõk
A formok mûködéséhez két dolog szükséges - A HTML-kód, ami a Form
megjelenítésérõl gondoskodik; és egy szerver oldali alkalmazás, v.
script ill. kliens oldali script (CGI), ami az adatok feldolgozásáról
gondoskodik. DreamWeaverrel lehetõségünk van Formok létrehozására,
kliens oldali ellenõrzésükre, vagy más típusú kliens oldali
feldolgozásra scriptek segítségével (ehhez már legalább JavaScript
tûrhetõ ismerete szükséges).
Formok
létrehozása
Használhatjuk az
Insert menü Form pontját, vagy az Objects paletta Forms részérõl a Form
ikonra kattintva, ill. azt a dokumentum megfelelõ helyére húzva is létrehozhatunk
formanyomtatványokat.
Formanyomtatványok
tulajdonságai
- Név: A
formanyomtatvány nevének a kliens oldali kezelésnél van értelme. Ez az adat nem
kerül majd a szerver felé elküldésre.
- Action: Itt kell megadnunk azt az Internet címet (linket), ahhol az a szerver
oldali script vagy alkalmazás található, amely majd a Form feldolgozását fogja
végezni. Ha a feldolgozást kliens oldalon végezzük, nem kell megadni, mert
ilyenkor más módszereket használunk.
- Method: Az adatátadási módszert állíthatjuk be. - Get: Az adatok az
Action-nél megadott URL-hez hozzáfûzve kerülnek elküldésre. Ez a módszer
több szempontból hátrányos. Egyrészt az URL látható, tehát lehetõleg ha
jelszavakat is küldünk ne alkalmazzuk ezt a módszert. Másrészt mivel egy URL
maximum 8192 karakter hosszúságú lehet, ezért így csak korlátozott
mennyiségû információ átadására van lehetõség. Vannak esetek,
amikor mégis ezt érdemes használni.
- Post: Az adatok a Standard Bemeneten (<STDIN>) kerülnek átadásra.
Formok elemei, és tulajdonságaik
Elemek
beillesztése: Insert / Form Object / Elem, vagy az Objects paletta
megfelelõ elemére kattintva, illetve azt a dokumentumba húzva.
Szövegmezõ
(Textfield)
A különbözõ szövegmezõk szöveges adatok bevitelére szolgálnak.
Tulajdonságaik:
- Név: a mezõ tartalmához kötött név, ami majd paraméterként átadásra
kerül. Itt említjük meg, hogy egy formanyomtatvány minden egyes elemének más
névvel kell rendelkeznie.
- Char Width: Megadja, hogy a mezõben maximum hány karakter
jeleníthetõ meg; azaz hány karakter szélességû az adott
mezõ.
- Max Chars: Itt adjuk meg, hogy az adott szövegmezõbe maximálisan hány
karakter gépelhetõ be. Ha a mezõ Multi Line típusú, ez az opció
nem jelenik meg.
- Num Lines: Beállíthatjuk, hogy a szöveges területünk hány sor magasságú legyen.
Ez az opció nem jelenik meg Egysoros- ill. Jelszó típusú szövegmezõknél.
- Type: A szövegmezõ típusa: - Single Line: Egy soros beviteli
mezõ.
- Multi Line: Több soros beviteli mezõ.
- Password: Jelszó mezõ. Lényegében teljesen úgy mûködik, mint a
Single Line típusú beviteli mezõ, de a begépelt karakterek helyett majd
csak valamilyen maszk-karakterek fognak megjelenni a weboldalon.
- Init Value: Az adott mezõ alapértéke. Kiindulási állapotban a
mezõben az itt megadott szöveg lesz, valamint ha a felhasználó egy Reset
típusú nyomógombra kattint, az itt megadott érték fog ismételten beíródni.
- Wrap: (Csak Multi Line típusnál.) Itt kikapcsolhatjuk (Off) a szöveg
automatikus tördelését, ill. különbözõ módszereket adhatunk meg hozzá
(Virtual, Physical).
Jelölõnégyzet (CheckBox):
Választási
lehetõségeket tartalmazó opció-sorozatoknál használjuk, azokban az
esetekben, amikor azt akarjuk, hogy az adott csoport több eleme is választható
legyen.
Tulajdonságai:
- Név:
- Checked Value: Azt az értéket adjuk meg, ami majd a formanyomtatvány
elküldésekor az azt feldolgozó alkalmazásnak átadódik, abban az esetben, ha a
felhasználó az adott jelölõnégyzetet kipipálta.
- Initial State: Beállíthatjuk, hogy alaphelyzetben ki legyen-e pipálva
(Checked), vagy ne (Unchecked) az adott CheckBox.
Opcióválasztó
mezõ (Radio-Button):
Akkor
használjuk, ha azt akarjuk, hogy egy opció-csoportból egyszerre csak egy elem
legyen kiválasztható. Az ilyen opciócsoport egyik elemét kiválasztva az összes
ugyanazon csoportba tartozó lehetõség kiválasztása törlõdik.
Tulajdonságai:
- Név: Az ópciócsoport neve, amelybe majd az adott mezõ tartozni fog.
MINDEN AZONOS csoportban lévõ Radio-Buttonnak ugyanazzal a Névvel KELL
rendelkeznie.
- Checked Value: Azt az értéket adjuk meg itt, ami elküldésre kerül, ha az
adott opció van kiválasztva.
- Initial State: Beállíthatjuk, hogy kezdetben az adott opció ki van-e
választva. Elméletileg lehetõség van egy csoport több elemét is
alapértelmezésként kiválasztani, de kerüljük az ilyen megoldást, hiszen azért
alkalmazunk ilyen típusú formanyomtatvány elemet, hogy ezt majd elkerüljük.
Listák és Menük:
Használatukkal
értéksorozatokat kínálhatunk a felhasználónak, amelybõl majd szabadon
választhat (egy vagy több lehetõséget).
A listáknak
három fajtájuk van: Legördülõ (Menu), sima lista (List), ill. lista több
választási lehetõséggel (List).
Tulajdonságai:
- Type: A lista típusát állíthatjuk be. (Menu v. List)
- Height: Megadhatjuk, hogy hány sor magas legyen a lista (Menu típusnál ez a
pont nem jelenik meg).
- Allow Multiple: Ezt a pontot bejelölve megadhatjuk, hogy a listának egyszerre
több eleme is kiválasztható legyen.
- List Values: Erre a nyomógombra kattintva a listát szöveggel, és a hozzá
tartozó elküldendõ érkekkel tudjuk feltölteni, illetve a már megadott
elemeit törölhetjük, módosíthatjuk, sorrendjüket változtathatjuk meg.
- Initially Selected: A lista alapértelmezettként kiválasztott pontját (ill.
többszörös választás engedélyezése esetén pontjait) állíthatjuk be.
File Feltöltés
(File Upload):
A File feltöltés
mezõ tulajdonságai megegyeznek az Egysoros (Single Line) szöveges
mezõ tulajdonságaival. Ilyen mezõ beillesztésekor a mezõ
mellett meg fog jelenni egy nyomógomb is, aminek segítségével a felhasználó
majd megkeresheti a feltölteni kívánt file-t gépén.
Meg kell
említeni, hogy ez a mezõ csak akkor fog mûködni, ha az adott
szerveren engedélyezve van a névtelen (anonymous) feltöltés.
Abban az
esetben, ha használjuk ezt a mezõt, manuálisan be kell írnunk a
<FORM> tag-be az ENCTYPE="multipart/form-data" paramétert, hogy
biztosítsuk a feltölteni kívánt file megfelelõ kódolását.
Kép-mezõ
(Image-field):
Segítségével egy
képet illeszthetünk a formanyomtatványba (ezt egyébként egy sima képpel is
megtehetjük).
Rejtett
mezõ (Hidden field):
Az ilyen típusú
mezõket a böngészõ nem fogja megjeleníteni. Szerepe: A formmal
együtt még egy név-érték párost tudunk küldeni a feldolgozó alkalmazásnak.
Ennek például akkor lehet szerepe, ha egy alkalmazás több formanyomtatvány
feldolgozását is elvégzi. Ilyenkor ezzel tudjuk azonosítani az adott
formanyomtatványt (ugyanis formanyomtatvány neve NEM kerül elküldésre).
Nyomógombok
(Button):
Funkció szerint
háromféle nyomógombot különböztetünk meg:
- Elküldõ
- gomb (Submit)
- Alaphelyzetbe állító gomb (Reset)
- Sima gomb (None)
Tulajdonságai:
- Név:
- Label: A gombon található felirat
- Action: A gomb mûködése
- Submit form: A gomb a form -ot fogja elküldeni feldolgozásra
- Reset form: A gomb alaphelyzetbe állítja a formanyomtatványt
- None: Alaphelyzetben semmit sem csinál, nekünk kell majd valamilyen
kliens-oldali scripttel leírni a mûködését.
Jump Menu:
Segítségével
létrehozhatunk egy legördülõ menüt, amelynek valmelyik elemét választva
egy beállított oldalt tudunk megjeleníteni.
Tulajdonságai:
- Menu Items: Ebben a mezõben válogathatunk a legördülõ menü
tartalma között, a +, - gombokkal új elemeket hozhatunk létre, ill. törölhetjük
a meglévõket. A le - fel nyilak segítségével a menü elemeinek sorrendjén
változtathatunk.
- Text: A kiválasztott ponthoz tartozó szöveges részt adhatjuk meg, ez a szöveg
fog megjelenni a menüben.
- When Selected
Go to URL: Az adott ponthoz tartozó hivatkozást adhatjuk meg.
- Open URLs in: Kiválaszthatjuk, hogy a megadott hivatkozást melyik ablakban
ill. frame-ben akarjuk majd megjeleníteni (ld.: Frame-ek).
- Menu Name: Nevet rendelünk a menünkhöz. Ez a JavaScript alkalmazása miatt
fontos.
- Options: Egyéb lehetõségek
- Insert Go Button
After Menu: Beszúr egy Go feliratú nyomógombot (Button - none + Javascript),
amellyel szintén a kiválasztott hivatkozást tudjuk majd megejeleníteni.
- Select First Item
After URL Change: Az "ugrás" után a menünek mindig az elsõ
eleme lesz kiválasztva.
Maga a Jump Menu mûködése szerint nem tartozik egy form elemei közé.
Tudni kell, hogyha a menü egy elemét kiválasztjuk, az ugrás azonnal
megtörténik, ezért alaphelyzetben a Go nyomógomb alkalmazásának semmi értelme
sincs. (Az automatikus ugrás elkerülhetõ, ha a menüt tartalmazó SELECT
mezõrõl eltávolítjuk az onChange eseménykezelést. Ezután az
objektum azonban nem lesz Jump Menu-ként szerkeszthetõ.
Formanyomtatványok alkalmazásával kapcsolatos megjegyzések
A formokat elküldés elõtt érdemes valamilyen kliens oldali
scripttel ellenõrizni, hogy helyesen lettek-e kitöltve.
Formanyomtatvány elemeket nem csak formanyomtatványokon belül használhatjuk.
Ennek különbözõ kliens-oldali scriptek alkalmazásakor van
jelentõsége (pl.: Jump Menu).
A Jump Menu-t NE alkalmazzuk egy FORM-ban!
Vissza a tartalomhoz
Site
meghatározása:
Egy tárolóhely azoknak a dokumentumoknak (html file-ok, képek, …), amelyek egy
webhelyhez tartoznak. Egy Site egy vagy két részbõl áll - egy lokális
részbõl, és esetlegesen egy távoli (remote) részbõl.
Site-ok
alkalmazásának szerepe
Site-ok
alkalmazásával lehetõségünk nyílik a dokumentumaink közötti linkek
ellenõrzésére, a webhely könyvtárstruktúrájának megváltoztatására
anélkül, hogy manuálisan esetlegesen több száz hivatkozást kelljen
kijavítanunk. Egy klikk segítségével fel-, letölthetjuk dokumentumainkat.
A Check In / Out rendszer használatával a csapatmunkát tudjuk lényegesen
megkönnyíteni, az ilyen munkából adódó hibalehetõségek nagy részét
kiszûrni.
Site-ok
létrehozása
Site-ot a Site /
New Site pont segítségével hozhatunk létre.
- Local Info:
- Site Name: A tárhelyünkhöz rendelt név. A késõbbiekben ez alapján
fogjuk tudni azonosítani Site-jainkat.
- Local Root
Folder: Itt adjuk meg azt a helyet a merevlemezen, ahhol a Site-hoz tartozó
file-ok tárolásra kerülnek. Az itt definiált könyvtár lesz a Site gyökér (\)
könyvtára. (Relatív hivatkozások alkalmazásánál erre is lehet relatívan
hivatkozni - pl.: /ajanlt/akciok.html)
- HTTP adress: Megadhatjuk Site-unk majdani Internetes helyét, így a
dokumentumban lévõ, erre a helyre történõ abszolút hivatkozások
Offline módban is ellenõrizhetõvé vállnak.
- Cache: Létrehozhatunk egy kiegészítõ tárat, ez meggyorsítja a linkek
ellenõrzését, az oldalak frissítését. Érdemes használni (Ha nem
kapcsoljuk be, a program a Site létrehozása elõtt még egyszer rá fog
kérdezni, hogy létrehozzon-e cache-t).
- Web Server Info:
- Server Access: a Site "távoli" megfelelõjéhez való
hozzáférés módját állíthatjuk be. - None: Nincs távoli hely, csak lokálisan
dolgozunk.
- Local/Network: A "távoli" hely a saját gépünkön egy másik
könyvtárban található (Local), vagy a helyi hálózaton keresztül kapcsolódunk
hozzá (Network). A megjelnõ Remote Folder mezõben adjuk meg a
Site gyökérkönyvtáraként kezelt könyvtárat.
- FTP: A távoli helyhez egy FTP kiszolgálón keresztül kapcsolódunk.
- FTP Host: Az FTP kiszolgáló címe (pl.: ftp.ora.com).
- Host Directory: Az adott kiszolgálón lévõ könyvtárunk, ami a
gyökérkönyvtár megfelelõje
- Login: A kiszolgálóra történõ bejelentkezéshez használt felhasználói
név.
- Password: Jelszavunk. (a Save pont bekapcsolásával mentõdik, nem kell
mindig megadnunk.)
- Use Firewall: Ha az FTP kiszolgálóhoz egy tûzfalon keresztül
kapcsolódunk, akkor ezt a pontot jelöljük be.
Check In / Check Out:
A Check In /
Check Out rendszert akkor használjuk, ha többen dolgozunk egy weblap
elkészítésén, vagy egyedül, de több helyrõl. A rendszer lehetõvé
teszi, hogy ha valaki dolgozik egy file-lal, és azt kijelölte magának, akkor a
többiek ne tudják azt megváltoztatni, amíg ez a helyzet áll fent. Ezzel kizárhatjuk
az olyan hibákat, mint például amikor két ember egyszerre próbál elmenteni egy
bizonyos file-t ugyanarra a névre.
CSAK akkor
használhatjuk a rendszert, ha van távoli hely is definiálva.
Check Out:
Kijelöljük a file-t, hogy mi dolgozunk vele. Egy pipa ikon jelenik meg mellette
annak a felhasználónak a nevével, aki kijelölte magának a file-t (a pipa zöld,
ha mi jelöltük ki; piros, ha valaki más). Kijelöléskor az adott file
letöltõdik a távoli helyrõl, majd a távoli helyen csak olvashatóvá
(read-only; locked) válik.
Check In:
Miután befejeztük a munkát az adott file-lal, ezzel a paranccsal tudjuk a rá
vonatkozó kijelölésünket megszûntetni. Ilyenkor az adott file
feltöltõdik a távoli helyre, ott írhatóvá válik, nálunk pedig csak
olvasható lesz (read-only; locked).
Beállítások:
Enable Check In
/ Check Out: A rendszer alkalmazásának ki-, bekapcsolása.
Check Out Files When Opening: Egy file megnyitásakor automatikusan
jelölõdjön ki, hogy dolgozunk vele.
Check Out Name: Kijelöléskor ez a felirat jelenjen majd meg a pipa ikon
mellett, mint név.
Site Map Layout:
A
hivatkozástérkép-módban történõ megjelenítésre vonatkozó beállítások.
- Home Page:
Webhelyünkhöz tartozó alapértelmezett nyitóoldal. Ha nem adunk meg semmit, a
DreamWeaver megpróbálja az index.html, majd az index.htm file-t beállítani
nyitóoldalként. Ha egyik sem sikerül, és Térkép módba akarunk kapcsolni,
felszólít, hogy adjunk meg egy nyitóoldalt.
- Number of Columns: Itt adjuk meg, hogy egy sorban hány dokumentumot
jelképezõ ikont akarunk maximum megjeleníteni egymás mellett.
-Column Width: Az ikonok, és a hozzájuk tartozó feliratok számára a
rendelkezésre álló terület szélességet határozzuk meg ebben a pontban (pixel).
- Icon Labels: Beállíthatjuk, hogy az ikonok mellett a hozzátartozó file-név
vagy oldalcím (<TITLE>) jelenjen meg.
- Display Files
Marked as Hidden: Rejtett file-ok megjelenítése.
- Display Dependent
Files: Bekapcsolva a dokumentumokhoz kapcsolódó, nem HTML file-ok is láthatóvá
válnak (pl.: képek, appletek, flash mozik…).
Design Notes:
Fejlesztés
közben minden file-hoz megjegyzéseket fûzhetünk, amik munkatársaink
számára is láthatóak lesznek. Segítségükkel tájékoztathatjuk õket
elvárásainkról, észrevételeinkrõl, az adott file állapotáról, stb.
- Maintain
Design Notes:: Design Note-ok alkalmazásának be-, ill. kikapcsolása.
- Upload Design Notes for Sharing: Bekapcsolva megjegyzéseink fel fognak
töltõdni a távoli helyre is, így a lapokon dolgozó többi ember számára
is hozzáférhetõvé válnak.
- Clean Up: A gomb lenyomásával törölhetjük az olyan megjegyzéseket, amelyek
nem tartoznak semelyik file-hoz sem. (pl.: A file-t már töröltük, de a
megjegyzés megmaradt).
Site-ablak
Site Files: A
távoli helyen lévõ file-ok megjelenítése. (Ha nem adtunk távoli helyet,
akkor üres ablak jelenik meg.
Site Map: Egy hivatkozás-térképet jeleníthetünk meg segítségével, amely
dokumentumaink egymáshoz kapcsolódását mutatja be.
Connect: A nyomógomb segítségével kapcsolódhatunk a megadott FTP kiszolgálóhoz.
Refresh: Használatával újra lekérhetjük a távoli helyen található adatok
listáját (Frissítés).
Get: A kijelölt file-okat, könyvtárakat letölti a távoli helyrõl.
Put: A kijelölt file-okat a távoli helyre másolja.
Nyitóoldal
definiálása
Egy file-t
nyitóoldalnak (Home Page) állíthatunk be, ha ráklikkelünk az egér jobb
gombjával (Mac: CTRL+Klikk), majd a menübõl a Set As Home Page pontot
választjuk.
Linkek ellenõrzése
Lehetõségünk
van ellenõrizni, hogy a webhelyünkön (Site-unkon) belüli oldalakon
található hivatkozások helyesek-e. Ezt a File menü Check Links / Entire Site
pontjának segítségével tehetjük meg.
A
dialógusablakban láthatjuk az ellenõrzés eredményét.
- Broken Links: Olyan hivatkozások, amelyek nem létezõ dokumentumokra
mutatnak. Az ilyen hivatkozásokat ki kell javítanunk.
- External Links: Azok a hivatkozások, amelyek a Site-on kívüli helyekre
mutatnak (pl.:maito: linkek). Ezeknek az ellenõrzése nem lehetséges
DreamWeaver használatával.
- Orphaned Files: Olyan file-ok, amelyek a Site valamelyik könyvtárában
helyezkednek el, de semmilyen hivatkozás nem mutat rájuk, tehát csak ott
vannak, de nem elérhetõek, ezért feleslegesen foglalják a helyet.
Vissza a tartalomhoz
A dokumentumok
fejléc mezõjében a dokumentumra vonatkozó információkat (pl.: oldal
címe) és a böngészõknek adott ún. fejlécparancsokat találjuk.
A Head
mezõ tartalma megtekinthetõ a HTML-ablakban (a <HEAD> és
</HEAD> tag-ek között), vagy a szerkesztõablak felett, ha
bekapcsoljuk a View menü Head Contents pontját.
Fejléc elemeket
az Objects paletta fejléc (Head) részérõl szúrhatunk be az oldalba.
Az egyes elemek
Title: Az oldal
neve.
Meta: Oldallal kapcsolatos információk, fejlécparancsok.
Base: Hivatkozás alapok.
Link: Csatolások, csatolási viszonyok.
Script: A fejléc tartalmazhat még klien-oldali scripteket is.
<BASE> tag
Href:
Megadhatjuk, hogy az általunk használt relatív hivatkozások milyen címhez
képest legyenek viszonyítva.
Target: Az alapértelmezett megjelenítési célpontot (ablak vagy frame) adjuk meg
segítségével. Ha link létrehozásánál semmit nem adunk meg Target-ként, akkor
ezt a beállítást fogja használni (egyébként alapértelmezett a _self). Abban az
esetben, ha a linknél megadunk célpontot, természetesen az ott megadott célpont
fog érvényesülni.
<LINK> tag
Href: A file
URL-je (Internetes címe), amivel viszonyt akarunk meghatározni.
ID: Egy azonosítót rendelhetünk a <LINK>-hez.
Title: Egy név hozzáadás a viszonyhoz. Ennek stíluslapoknál lehet szerepe.
Rel: A href-ben megadott file-lal való viszony fajtája állítható be (a
dokumentum – file viszony).
Rev: Fordított viszony definiálása (file – dokumentum viszony).
Egy dologhoz vagy Rel-t, vagy Rev-et használjunk, mindkettõt ne!
A megadható viszonyok Rel és Rev esetén is ugyanazok.
A lehetséges
viszonyok:
Alternate: Másik
verzió (HREFLANG-gal együtt használva másik nyelvû verzió, MEDIA-val más
megjelenítésre [nyomtató, projector, stb.] szánt).
Stylesheet: Külsõ stíluslap (Stíluslap csatolás pl.: <LINK
Rel=”Stylesheet” href="/stilus.css">).
Start: Kiinduló dokumentum egy dokumentum gyûjteménybõl.
Next: A dokumentum után következõ dokumentum, az ajánlott olvasási
sorrend szerint. Egyes böngészõk (pl.:WebTV) az ilyen dokumentumokat
elkezdik a háttérben letölteni, hogy a felhasználónak minnél kevesebbet kelljen
rá várnia.
Prev: Elõzõ dokumentum.
Contents: A dokumentumhoz tartozó tartalomjegyzék.
Index: A dokumentum szószedete.
Glossary: A dokumentumhoz tartozó kifejezés gyûjtemény.
Copyright: A dokumentumhoz tartozó, szerzõi Copyright információkat tartalmazó
dokumentum.
Chapter: Dokumentumgyûjtemény fejezete.
Section: Dokumentum egy szakasza.
Subsection: dokumentum egy alszakasza.
Appendix: Függelék a dokumentumhoz.
Help: Súgó a dokumentumhoz.
Bookmark: Könyvjelzõk egy dokumentumhoz.
META tag-ek
A Meta tag-ek a
dokumentumra vonatkozó metainformációkat, fejlécparancsokat tartalmazzák.
Ilyenek pl. a Keywords, Description, Refresh. Bármennyi Meta tag szerepelhet
egy oldal fejlécében.
Meatinformációk
- <META NEME="Név" CONTENT="Érték">
Segítségükkel
név - érték párokat rendelhetünk a dokumentumunkhoz. Nincsen standard lista a
megadható nevekrõl, ill. azok értékeirõl, bármit szabadon
használhatunk. Létezik egy-két ilyen Metainformácios adat, amelyet speciális
célokra alkalmazunk:
Keywords:
Kulcsszavak. Egyes keresõk ennek a meta tagnek a segítségével határozzák
meg, hogy bizonyos keresési kritériumoknak megfelel-e a dokumentum.
Pl.: <META
NAME="Keywords" CONTENT="Suli, Iskola, Isi, suli, iskola,
középiskola">
A keresõk
általában csak az elsõ 100-150 adatot veszik figyelembe ebbõl a
Meta tag-bõl.
Description:
Ha a dokumentum megfelel a keresési kritériumnak, akkor a keresõk egy
része ezt a szöveget jeleníti meg, mint az adott dokumentum leírása.
Pl.: <META
NAME="Description" CONTENT="A Kovács László Középiskola
honlapja">
A keresõk
általában csak az elsõ 100-120 karaktert jelenítik meg.
Fejlécparancsok - <META HTTP-EQUIV="Parancs"
CONTENT="Paraméterek">
Refresh: A
parancs egy megadott idõ elteltével betölt egy megadott URL-en található
dokumentumot.
Pl.: <META HTTP-EQUIV=”Refresh” CONTENT=”10; www.extra.hu”> 10 másodperc
elteltével az adott dokumentum helyett betölti a www.extra.hu címen található
dokumentumot.
Expires: Dokumentum érvényességi idejét határozza meg. Megadja azt az
idõpontot, amikor a dokumentum „lejár”.
Pl.: <META HTTP-EQUIV=”Expires” CONTEN=”Mon, 27 Aug 1998 12:00:00 GMT”>
Content-Type: Adott dokumentum MIME-típusának, kódolásának leírása (Ld.
Oldaltulajdonságok, karakter-kódolás).
Pl.: text/html; charset=Western.
Content-Script-Type: A beillesztett Scriptek alapértelmezett típusa. Pl.:
text/javascript.
Content-Style-Type: A használt stílus alapértelmezett típusa. Pl.: text/css.
Vissza a
tartalomhoz
Frame-ek
segítségével részekre oszthatjuk a böngészõ ablakát, és ezen részekben
más-más dokumentumokat jeleníthetünk meg.
Pl.: Két
Frame-et alkalmazunk, az egyik a navigációs rész, ez fix, nem mozog, nem
változik, a másik részben a navigációs részen választott témát jelenítjük meg.
Frame-ekkel
felosztott dokumentumok felépítése
Az ilyen
dokumentumok két részbõl állnak: egy, a Frame-ek elhelyezkedését,
méreteit leíró oldalból (Frameset), és az adott Frame-ben megjelenített
oldalból.
Frame-ek
létrehozása
Kapcsoljuk be a
View menü Frame Borders pontját, majd az oldal valamelyik szélén kattintsunk a
keretre, azután az ALT billentyût lenyomva tartva húzzuk azt a
megfelelõ helyre.
Válasszuk a Modify menü Frameset pontját, majd a menübõl a megosztás
irányát.
Válasszuk ki az objects paletta Frame részérõl az alkalmazni kívánt
beosztást.
A régi böngészõk (3.0-nál kisebb verziószámúak) nem képesek a Fram-eket
tartalmazó oldalak megjelenítésére.
Ilyenkor ezek a
Modify menü NoFrames Content pontja alatt megszerkesztett oldalt jelenítik meg.
Természetesen
lehetõségünk van Frameset-ek egymásba ágyazására is.
Frame-ek törlése
Kapcsoljuk be a
View menü Frame Borders pontját, majd a keretet ragadjuk meg az egérrel, és
húzzuk ki a képernyõrõl.
A Frames Paletta
(Window / Frames)
A Frame-ekkel
való munkában sok segítséget nyújt ez a paletta, leginkább az egyes Frame-ek,
Frameset-ek kijelölését könnyíti meg.
- Frame
kijelölése: A palettán kattintsunk a kívánt Frame-be.
- Frameset kijelölése: A palettán kattintsunk a Frame-eket körülvevõ
keretre.
Frameset
tulajdonságai
Borders: A
framesetben elhelyezkedõ frame-ek kereteinek alakja. Yes: 3D-s hatású
keretek
No: Sima, egyszínû keretek
Default: Böngészõ beállítása szerint (általában Yes).
Border Width: A keretek szélessége (px). Ha nem akarunk kereteket alkalmazni,
akkor állítsunk be nullát szélességnek.
Border Color: A keretek színe.
Value: Az éppen kiválasztott frame méretét állíthatjuk be itt. A framek között
a paletta jobb oldalán lévõ, a frameset beosztását jelképezõ ikon
egyes részeire kattintva tudunk váltani. Az itt megadott beállítások akkor
lesznek igazán fontosak, ha a felhasználó átméretezi a böngészõ ablakot.
Az egyes Frame-ek méretének változása az itt és a Units pontnál megadott
értékektõl fog függeni.
Units: A méretezéshez használt mértékegység. Pixel: Az adott frame fixen ennyi
képpont szélességû, ez a méret akkor sem fog megváltozni, ha a
felhasználó átméretezi a böngészõ ablakot.
Percent: A frame az ablak méretének a Value pontban megadott százalékát fogja
kitölteni. Ez a szélesség az ablak átméretezésével megváltozik.
Relative: Csak egy Frame méretezéséhez használhatjuk. Az adott Frame ki fogja
tölteni az összes helyet, amelyet a többi Frame szabadon hagy neki. Ilyen
esetben a program a Value pontban megadott értéket nem veszi figyelembe.
Frame-ek
tulajdonságai
Frame Name: Az
adott Frame neve. Fontos, hogy elnevezzük õket, mert késõbb ez
alapján fogunk hivatkozni rájuk, ha valamit egy adott frame-ben akarunk
megjeleníteni.
Src: Annak a dokumentumnak a helye, amit alaphelyzetben az adott Frame-ben
akarunk megjeleníteni.
Borders: Beállíthatjuk az adott Frame keretének típusát. A beállítási
lehetõségek megegyeznek a Frameset tulajdonságainál leírtakkal, de ezen
beállítások értelem szerûen felülbírálják a Frameset beállításait.
Border Color: A keret színe. Ez is felülírja a Frameset-nél megadott értéket.
Scroll: Ebben a pontban beállíthatjuk a Frame viselkedését arra az esetre
vonatkozóan, ha a tartalma nem férne el benne. Auto: Amennyiben a Frame
tartalma nem fér el a Frame-ben, akkor görgetõsávok jelennek meg.
Default: Böngészõ beállítása szerinti viselkedés (általában Auto).
Yes: Mindenképp megjelennek a görgetõsávok, akkor is, ha a tartalom
elfér a Frame-ben.
No: A görgetõsávok nem jelennek meg, abban az esetben sem, ha a tartalom
nem férne el az adot területen.
No Resize: Bekapcsolásával megakadályozhatjuk, hogy a felhasználó a
böngészõablakban átméretezze a Frame-eket.
Margin width,
height: A Frame szélei- és tartalma között lévõ üresen hagyott terület
mérete (margó).
Frameset mentése
Magát a Frame-ek
elhelyezését leíró dokumentumot a File menü Save Frameset pontjával tudjuk
elmenteni.
Frame-ek mentése
Klikkeljünk a
szerkesztõablakban valahová az elmenteni kívánt Frame-en belül, majd
válasszuk a File menü Save, vagy Save As pontját.
Hivatkozások célpontjának kiválasztása
A dokumentumban
elõforduló minden egyes hivatkozásnál lehetõségünk van megadni,
hogy azt a hivatkozást hol (melyik ablakban v. frame-ben) akarjuk
megjeleníteni. Ezt a hivatkozás tulajdonságainál (properties paletta) a Target
nevû legördülõ menü megfelelõ pontját választva tehetjük
meg. Ha egy általunk létrehozott frame-ben kívánjuk a megadott oldalt
megjeleníteni, válasszuk a menübõl az adott Frame nevét.
Megjegyzések
Mindig érdemes a
frame tartalmát az adott frame-ben megszerkeszteni. Bizonyos esetekben egy
frame-ben több oldalt is meg fogunk jeleníteni egymás után, ilyenkor
szerkesztésnél mindig az adott Frame-ben nyissuk meg õket (File menü,
Opne in Frame), majd a szerkesztés befejeztével mentsük el az oldalt, de a
Frameset-et NE!
Frame-ek
háttérszínei: A Frame-ek nem rendelkeznek önálló háttérszínnel, ez mindig az
éppen megjelenített dokumentumtól függ.
Alapesetben a
Frame-eket tartalmazó oldal címe a FRAMESET oldalbeállításainál megadott címmel
fog megegyezni!
Vissza a
tartalomhoz
Animáció Timeline-ok segítségével
A Timeline-okkal
létrehozott animáción tulajdonképpen rétegek helyzetének, méretének,
láthatóságának, Z-indexének adott idõközönkénti dinamikus
megváltoztatását értjük. Ezt a DreamWeaver egy Javascript létrehozásával éri
el.
Alkalmazásának
elõnye: Semmiféle Plugint, Active-X vezérlõelemet nem igényelnek,
hiszen csak rétegeket és JavaScriptet alkalmazunk.
FONTOS:
A Timeline-ok rétegekkal kapcsolatos funkciói csak a 4.0+ böngészõkben
mûködnek. Alkalmazásuk során vigyáznunk kell, hogy ne töröljünk az
oldalról olyan elemeket, amelyekre a Timeline használata során hivatkozunk.
Az Autoplay bekapcsolásával az animáció automatikusan le fog játszódni, ha az
oldal letöltõdött.
Ha Loop-ot
bekapcsoljuk, végtelenített módban játszódik le az animáció.
Fps:
Másodpercenként megjelenítendõ képkockák száma. Ne állítsuk 15 fölé,
mert a legtöbb böngészõ ugysem tudja ennél gyorsabban lejátszani.
Animáció
létrehozása
Mozgassuk az
animálni kívánt rétegünket a kiindulási helyzetbe.
Válasszuk a Modify / Timeline / Add Object to Timeline pontot.
Klikkeljünk a Timeline palettán az utolsó képkockára (egy üres kör található
itt, jelezve, hogy ez egy kulcskocka).
Mozgassuk a réteget a kívánt befejezõ helyzetbe.
Lehetõségünk nyílik további kulcskockák meghatározására is, ehhez a
megfelelõ csatorna kívánt képkockájában klikkeljünk az egér jobb
gombjával (Mac: CTRL+Klikk), majd válasszuk az Add KeyFrame pontot. (Ugyanezt a
hatást érjük el, ha a CTRL (Mac: Command) gomb lenyomása mellett az adott
képkockára kattintunk).
Minden
kulcskockában meghatározhatjuk az animációban résztvevõ réteg helyét,
méretét (Netscape Navigator böngészõnél ez nem használható), Z-indexét,
láthatóságát.
Természetesen az
animáció minden egyes képkockáját kulcskockává alakíthatjuk.
Megjegyzés:
Timeline-ba kép is felvehetõ, de ennek csak az src (forrás)
tulajdonságát tudjuk dinamikusan változtatni, és ennek a hátásnak az eléréséhez
is sokkal jobb megoldás (ld. késõbb).
Rétegek
mozgatása meghatározott út alapján
Válasszuk ki az
animálni kívánt réteget.
Mozgassuk abba a pontba, ahol az animáció kezdetekor lesz.
Válasszuk a Modify / Timeline / Recorf Path of Layer pontot.
Ragadjuk meg a réteget, és húzzuk végig azon az úton, amit meg akarjuk, hogy
tegyen az animáció során.
A végpont elérésekor engedjük el az egér gombját.
Timeline-ok módosítása
- Animáció
idejének
növelése: Ragadjuk meg, és húzzuk el jobbra az utolsó képkockát. Ilyenkor a
többi kulcskocka elosztása arányosan történik. Ha azt akarjuk, hogy csak az
utolsó képkocka helyzete módosuljon, húzás közben tartsuk lenyomva a CTRL
billentyût.
- Kulcskockák mozgatása: Egyszerûen húzzuk a kulcskockát a kívánt
pozícióba.
- Egész animáció térben
való eltolása: Klikkeljünk a kívánt csatornán egy nem-kulcskocka mezõre
(Ha lenyomva tartjuk a SHIFT gombot, akkor ezt több csatornán is megtehetjük), majd
a szerkesztõablakban húzzuk az animációban résztvevõ réteget (és
az animációt) a kívánt pozícióra.
Több Timeline
használata
Lehetõségünk
van arra, hogy több Timeline-t alkalmazzunk egy dokumentumon belül, így
könnyebben létrehozhatunk bonyolultabb animációkat, összetettebb viselkedéssel
(ld. Viselkedés), amelyek bizonyos események hatására reagálnak.
Új Timeline
hozzáadása a dokumentumhoz:
Válasszuk a Modify / Timeline / Add Timeline pontot.
Timeline-ok
törlése:
Modify / Timeline / Remove Timeline.
A Timeline-ok
elemeire is használhatjuk az Edit menü Cut, copy, paste parancsait. Értelem
szerûen egy adott objektum egy meghatározott pillanatban egyszerre csak
egy helyen fordulhat elõ, ezért bizonyos helyekre nem tudunk
beilleszteni objektumokat.
Megjegyzések
Nagy képeket
tartalmazó rétegeket ne mozgassunk, inkább szabdaljuk fel a képet, helyezzük el
több rétegre, és ezeket a kisebbeket mozgassuk.
Ahelyett, hogy egy kép src tulajdonságát próbálnánk meg dinamikusan módosítani,
helyezzük el a másik képet egy rejtett rétegen, és a megfelelõ helyen és
idõben jelenítsük meg a rejtett réteget, és tüntessük el az eredeti
képet tartalmazót. Ezzel a megoldással elkerülhetjük, hogy várakozni kelljen az
új kép letöltésére, hiszen az oldal megnyitásakor a kép már letöltõdik a
réteggel együtt, csupán nem látszik.
Simább animációkat hozhatunk létre, ha több képkockát használunk, és nagyobb
fps értéket adunk meg. Az optimális hatás elérése érdekében érdemes több
lehetõséget megpróbálni, majd megtekinteni különbözõ
böngészõkben.
Vissza a tartalomhoz
Sablonokat abban
az esetben alkalmazunk, ha Site-unkon több oldalt készítünk ugyanolyan, vagy
nagyon hasonló arculattal. Ilyenkor ahelyett, hogy minden egyes oldalnál
megadnánk a megfelelõ beállításokat, beillesztenénk a kívánt helyre a
megfelelõ elemeket a kívánt viselkedésekkel, létrehozunk egy sablont,
majd a sablon alapján fogjuk létrehozni egyes oldalainkat. Az így létrehozott
oldalak egyszerre módosíthatóak, ha magát a sablont fogjuk módosítani.
Amikor egy
sablont hozunk létre tulajdonképpen megcsinálunk egy oldalt, és ezek egyes
részeit szerkeszthetõvé tesszük, másokat nem.
Természetesen a
sablonok azután is megváltoztathatóak, hogy dokumentumokat hoztunk létre
belõlük. Ilyenkor a program fel fogja kínálni a lehetõséget, hogy
frissíti a sablonból létrehozott oldalakat.
Tudni kell, hogy
sablonaink mindig egy Site-hoz tartoznak.
Sablonok
létrehozása
Bármely
dokumentum menthetõ sablonként (ilyenkor azonban mentés után majd még
szerkeszthetõ területeket kell meghatároznunk hozzá). Ezt a File menü
Save As Template pontjával tehetjük meg.
Új, üres sablont
hozhatunk létre a Templates paletta (Window / Templates) New ikonjára
klikkelve, vagy a Templates paletta menüjének a New pontját választva. Ilyenkor
azonnal adjunk nevet a létrehozott sablonunknak, hogy a késõbbiekben
könnyen tudjuk majd azonosítani.
Sablonok
szerkesztése
Sablon
szerkesztés üzemmódba a sablon palettán a szerkeszteni kívánt sablon nevére
történõ dupla kattintásssal térhetünk át. (Másik módszer, hogy
kiválasszuk a szerkeszteni kívánt sablont, majd az Open ikonra klikkelünk.)
Sablon
szerkesztése közben a <<Template>> felirat látható az oldal neve
elõtt az ablak címsávjában.
Oldalbeállítások
(Modify / Page Properties)
A Title
beállítás kivételével a késõbbiekben a sablonból létrehozott oldalak
tulajdonságainál történt változtatások figyelmen kívül maradnak. Ha ezeket meg
akarjuk a késõbbiekben változtatni, vagy a sablont kell
megváltoztatnunk, vagy az adott oldalt kell leválasztanunk a sablonról.
Szerkeszthetõ-
és zárolt területek
Minden sablonban
vannak szerkeszthetõ (Editable) és nemszerkeszthetõ (Locked)
területek, objektumok. A szerkeszthetõ részeket, tartalmukat szabadon
változtathatjuk a sablonból létrehozott dokumentumokban. A zárolt részek a
sablonból létrehozott oldalakon nem módosíthatók. (Természetesen a sablon
szerkesztése közben zárolt területeket is szabadon megváltoztathatunk.)
Alapértelmezésként
az egész sablon zárolt, nem rendelkezik egyetlen szerkeszthetõ
területtel sem!
Ha olyan
sablonból akarunk létrehozni dokumentumot, amely nem rendelkezik
szerkeszthetõ részekkel, a program rá fog kérdezni, hogy ezt valóban meg
akarjuk-e tenni.
Tehát ahhoz,
hogy sablonaink használhatóak legyenek, szerkeszthetõ részeket kell
meghatároznunk, beszúrnunk.
Szerkeszthetõ
területek meghatározása
Válasszuk ki azt
a részt, amit szerkeszthetõvé akarunk tenni.
Válasszuk a Modify / Templates / Mark Selection Editable pontot
A megjelenõ dialógus ablakban adjunk egy nevet a szerkeszthetõ
területnek
Táblázatok esetében szerkeszthetõvé tehetõ maga a táblázat,
illetve celláinak tartalma. Egyszerre csak egy cellát tehetünk
szerkeszthetõvé, ha többet akarunk, jelöljük ki egyesével õket,
és minden egyes cellára külön alkalmazzuk a fent leírtakat. Ha a táblázatot
szerkeszthetõvé tesszük, akkor csak magát a táblázatot tudjuk majd
módosítani, tartalmát nem. Ha csak a tartalom szerkeszthetõ, a táblázat
beállításait nem fogjuk tudni megváltoztatni.
Új
szerkeszthetõ terület létrehozása
Vigyük a kurzort
oda, ahová szerkeszthetõ területet akarunk beilleszteni.
Válasszuk a Modify / Templates / New Editable Region pontot.
Adjunk egy nevet a szerkeszthetõ területnek (Ez a név majd kapcsos
zárójelekben fog megjelenni a sablonban, ide majd valamilyen tartalmat
szúrhatunk be).
Zárolás
Lehetõségünk
van a már szerkeszthetõvé alakított területek zárolására, ehhez
válasszuk a Modify / Templates / Unmark Editable Region pontot, majd jelöljük
ki a listából a megfelelõ terület nevét.
A Sablonokkal
kapcsolatos beállítások (Edit / Preferences / Highlighting)
Beállítható a
szerkeszthetõ (Editable Regions), illetve a Zárolt (Locked Regions)
területek kiemelésére használt szín.
A kiemelés csak akkor fog megtörténni, ha a View / Invisible Elements be van
kapcsolva.
A sablonok
szerkesztésénél a szerkeszthetõnek meghatározott területek lesznek csak
kiemelve a beállított színnel. Természetesen a többi részt is szabadon
módosíthatjuk, amíg a sablont szerkesztjük.
A sablonból létrehozott
dokumentumban csak a zárolt területek lesznek kiemelve a meghatározott színnel,
ezek szerkesztése nem lehetséges.
A kiemelés a
HTML kódban is megtörténik. A szerkeszthetõ területek a <!--
#BeginEditable "Név" --> és az
<-- #EndEditable --> megjegyzések között találhatók.
Dokumentumok
léterehozása sablonok alapján
Ha egy sablon
alapján akarunk új dokumentumot létrehozni, használjuk a File / New From
Template pontot, majd válasszuk ki az adott Site-hoz tartozó, alkalmazni kívánt
sablont.
Másik megoldás, ha létrehozunk egy új oldalt (File / New), majd alkalmazzuk rá
az adott sablont; a sablon a palettárol a dokumentumba történõ
húzásával.
Sablonok
alkalmazása létezõ dokumentumokra
Modify /
Templates / Apply to Page
A Templates Palettáról az alkalmazni kívánt sablont a dokumentumba húzzuk
A palettán kiválasztjuk a megfelelõ sablont, majd az Apply gombra
klikkelünk.
Ilyenkor a sablon tartalma hozzáadódik az oldalhoz.
Ha egy másik
sablon alkalmazva volt az oldalra, a program megnézi, hogy vannak-e azonos nevû
területek, és ilyenkor megpróbálja a megfelelõ részeket
behelyettesíteni. Ha vannak olyan területek a régi sablonban (részek az
oldalon), amely az alkalmazni kívánt sablonban nem szerepelnek, akkor a
DreamWeaver rákérdez, hogy ezeket törölje, vagy vegye bele az új sablonba. Ha
az új sablonban több szerkeszthetõ terület van, mint a dokumentumban
volt, ezek egyszerûen hozzáadódnak az oldalhoz.
Dokumentumok
leválasztása az õket létrehozó sablonról
A leválasztást a
Modify / Templates / Detach from Sablon.dwt ponttal tehetjük meg. Ilyenkor az
oldal teljes egészében szerkeszthetõvé válik, de innentõl kezdve
nem lehetséges a dokumentum sablon alapján történõ frissítése.
Dokumentumok
frissítése
Ha
megváltoztatunk egy sablont, a program végignézi, hogy mely dokumentumaink
állnak kapcsolatban vele, és felkínálja azok automatikus frissítését.
Amennyiben itt nem végeznénk el ezt, a késõbbiekben is
lehetõségünk nyílik rá a Modify / Templates / Update Current Page (Éppen
aktuális oldal frissítése), ill. Update Pages (több oldal frissítése) pontok
alkalmazásával.
Több oldal
frissítése:
- Look in: Hol keresse a program a frissítendõ oldalakat - Entire Site:
Egy a mögötte lévõ listából kiválasztott teljes Site-on belül.
- Files That Use: Az adott Site-on belül az olyan file-okat keresse, amelyek a
listából kiválasztott sablont használják.
FONTOS:
Ha megváltoztatjuk egy sablon nevét, frissítés elõtt újra alkalmaznunk
kell azt a kívánt oldalakra!
Megjegyzések
Sablonok
tartalmazhatnak Timeline-okat, CSS stílusokat, viselkedéseket. Mivel ezek a
Fejléc (HEAD) mezõ elemei (a viselkedések csak részben), ezért azok
módosítása nem lesz lehetséges a sablon alapján létrehozott dokumentumokban,
hiszen ezekben a Fejléc mezõ elemei közül csak a Title
szerkeszthetõ.
Vissza a
tartalomhoz
A Libraryben
(Könyvtár) elemeket (pl.: Képek, szövegek, hivatkozások, egyéb objektumk)
tárolhatunk el. Olyan elemeknél szoktuk használni, amelyek többször
elõfordulnak oldalainkon. A Libraryben tárolt elemeket nevezzük Library
Itemeknek.
Amikor a Librarybõl egy elemet illesztünk az oldalba, a DreamWeaver
beilleszti az adott elemhez tartozó HTML kódot, és tesz egy megjegyzést
magának, hogy ez a beillesztett kód egy külsõ objektumhoz tartozik, így
lehetõséget biztosít, hogy ha magát a Library Itemet változtatjuk meg,
akkor a beillesztett részeket automatikusan frissíteni tudja.
Fontos, hogy a
sablonokhoz hasonlóan, egy Library is egy Site-hoz tartozik.
Library Itemek
létrehozása
Válasszuk ki az
adott elem(ek)et, ami(ke)t Library Itemmé kívánunk alakítani
A kijelölt részt húzzuk át a Library palettára, vagy a paletta menüjébõl
válasszuk a New Library Item pontot, vagy kattintsunk a palettán a New ikonra
(ha ezek egyike sem tetszik, választhatjuk a Modify menü Library / Add Object
to Library pontját is).
Adjunk egy nevet a létrehozott Library Itemnek.
FONTOS:
Csak olyan dolgokat illeszthetünk be a Librarybe, amelyek a dokumentum törzs
(BODY) részébe beilleszthetõk. A külsõ erõforrásokra (pl.:
képek) csak hivatkozik a program, tehát ahhoz, hogy ezek megfelelõen
beilleszthetõek legyenek, az adott erõforrásoknak létezniük kell
a megfelelõ helyen!
Library Itemek
beillesztése az oldalra
A beillsztéshez
a Library palettáról húzzuk a kívánt elemet a dokumentum megfelelõ
helyére, vagy állítsuk a kurzort a szerkesztõablakban a beszúrás
helyére, majd a palettán az elem kiválasztása után kattintsunk az Insert
gombra.
Ha el akarjuk
kerülni, hogy az adott rész Library Itemként történjen beillesztésre - nekünk
csak a HTML kódra van szükségünk-, akkor tartsuk lenyomva a CTRL
billentyût beillesztés közben. Az így beillesztett elemek nem Library
Itemként fognak kezelõdni, tehát automatikus frissítésük nem lehetséges.
Library Itemek
módosítása
Válasszuk ki a
szerkeszteni kívánt elemet a palettán.
Klikkeljünk az Open ikonra, vagy válasszuk a paletta menüjébõl az Edit
parancsot.
Szerkesszük át az elem(ek)et a kívánt formára.
A File menü Save pontjával mentsük el a változtatásokat.
A dialógus ablakban határozzuk meg, hogy frissíteni akarjuk-e megváltoztatott
elemet tartalmazó dokumentumaink tartalmát, vagy sem (ez a sablonoknál
leírtakhoz hasonlóan történik). Amennyiben nem akarunk frissíteni, ezt a
késõbbiekben is megtehetjük a Modify / Library / Update Pages pontban.
Library Itemek törlése
Válasszuk ki a
palettán a törölni kívánt elemet
A paletta menüjébõl válasszuk a Delete pontot, vagy klikkeljünk a Kuka
ikonra.
FONTOS:
Attól függetlenül, hogy törlünk egy elemet, az adott elemet tartalmazó dokumentumok
tartalma nem változik.
Library Item-ek
szerkeszthetõvé tétele a dokumentumban
Egy Library
Item-et szerkeszthetõvé tehetünk, ha az adott kódot leválasztjuk a
Libraryrõl. Ezt az elemet a dokumentumban kiválasztva, majd a Properties
palettán a Detach From Original gombra klikkelve tehetjük meg. Természetesen
ilyenkor, mivel töröltük az elemre való hivatkozást, az adott Library Item
módosításakor ez a rész nem fog frissítésre kerülni.
Libraryvel
kapcsolatos beállítások (Edit / Preferences / Highlighting / Library Items)
Megadhatunk egy
színt, amit a program a Library Itemek kiemelésére fog használni. A kiemelés
csak akkor történik meg, ha a View / Invisible Elements be van kapcsolva.
Vissza a
tartalomhoz
Viselkedések
(Behaviors) alkalmazásával lehetoségünk nyílik arra, hogy a felhasználó
cselekedetei hatására változások történjenek oldalunkon. A DreamWeaver a
viselkedések megteremtéséhez JavaScript-et használ. (Egyébként ez nem csak
JavaScripttel, hanem más, kliens oldali scriptnyelvek segítségével – pl.:
VBScript - illetve appletek, Flash mozik, stb. alkalmazásával is lehetséges.)
A Viselkedések
három részbol állnak:
- Akció: Ez maga a változás, ami valamilyen esemény hatására történik.
- Esemény: Minden akcióhoz tartozik egy esemény, az adott akció ennek hatására
fog lejátszódni. Egy eseményhez több akciót is kapcsolhatunk, ilyenkor azok a
meghatározott sorrendben fognak lejátszódni.
- Elem: Az a dolog, amihez az események és a hozzájuk tartozó akciók kötodnek.
Egy elemhez több ilyen esemény-akció páros is kötheto.
FONTOS:
A lejátszódó akciók nem feltétlen a felhasználó cselekedeteire jönnek létre,
más, tolük független események is kiválthatják az akció végrehajtását (pl.: az
akció egy kép letöltodésekor játszódik le).
Tudni kell, hogy nem minden böngészo támogat minden eseménykezelot, illetve
azok használatát bizonyos elemeken.
Behaviors
paletta (Window / Behaviors)
- + gomb: Akció
hozzáadása. Maga az akció a rákattintás után megjeleno menübol választható ki.
- - gomb: Akció törlése. Válasszuk ki a törölni kívánt akciót, majd kattintsunk
rá.
- Events for: Ebben a legördülo menüben állíthatjuk be, hogy milyen
eseménykezeloket alkalmazhatunk. Minden büngészo más-más eseménykezelokkel
rendelkezhet fajtától, ill. verziótól függoen.
- Le, fel nyilak: Ezek segítségével állíthatjuk be az ugyanazon esemény
hatására bekövetkezo akciók lejátszódási sorrendjét.
- A használni kívánt eseménykezelot az akció elott található legördülo menübol
választhatjuk ki.
A paletta címsorában láthatjuk az elemet (pl.: <img>), amihez a
viselkedést kötni akarjuk.
Viselkedés illesztése egyes elemekhez
Válasszuk ki a
kívánt elemet (Ha az egész dokumentumot akarjuk, klikkeljünk a státusz soron
lévo <body> tag-re).
Nyomjuk le a + gombot a palettán
Válasszuk ki a megfelelo akciót
Adjuk meg az akció paramétereit
Ha az alapértelmezett eseménykezelo nem megfelelo számunkra, válasszunk egy
másikat az akció elott található legördülo menüben. Egyes eseménykezelok
zárójelben vannak. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy az adott eseménykezelo
muködjön, valahogy át kell alakítani az adott elemet (pl. képekbol hivatkozást
kell csinálni, hogy az onMouseOver muködjön). A zárójeles eseménykezelo
választásakor a program automatikusan elvégzi a szükséges módosításokat.
Viselkedés illsztése Timeline-okhoz
A Timeline B
csatornáján kattintsunk duplán arra a képkockára, ahol a viselkedést el
kívánjuk helyezni.
Válasszuk ki az alkalmazni kívánt akciót, adjuk meg paramétereit. Természetesen
az akciók nem csak a Timeline elemeire lehetnek hatással, hanem az oldalon
található bármely objektumra.
A Timeline-okhoz rögzített egyetlen lehetséges eseménykezelo az onFrameX.
A hozzárendelt
akciók megváltoztatása
Egy akció
paramétereit megváltoztathatjuk, ha a Behaviors palettán duplán kattintunk a
kívánt akcióra.
Az egyes akciók
használata
Call Javascript:
Javascript parancsot, vagy egy általunk megírt funkciót hívhatunk meg
segítségével. A hívás az eval parancs segítségével kerül kiértékelésre.
Change Property:
Egy elem tulajdonságai változtathatók meg segítségével. Bizonyos böngészok
bizonyos elemekre nem képesek alkalmazni. A megjeleno párbeszéd ablakban
eloször válasszuk ki a megváltoztatni kívánt objektum típusát, majd magát az
objektumot. Ezután válasszuk ki a legördülo menübol, vagy adjuk meg manuálisan
a megváltoztatni kívánt tulajdonságot. A New Value pontban adjuk meg a
tulajdonság új értékét.
Check Browser:
Használatával megállapíthatjuk, hogy a felhasználó milyen böngészovel tekinti
meg oldalunkat, és az eredménytol függoen automatikusan egy másik oldalt
tölthetünk be számára. A Netscape… melletti szövegmezoben beállíthatjuk, hogy a
Netscape Navigator megadott verziója, ill. késobbi esetén maradjunk ezen a
lapon (Stay on this Page), ugorjunk egy URL-re (Go to Url), vagy ugorjunk egy
alternatív URL-re (Go to Alternate URL). Az alatta lévo sorban megadhatjuk, mi
történjen abban az esetben, ha a Netscape a megadott verziószámnál kisebb.
Ugyanezen beállításokat elvégezhetjük Internet Explorerre, illetve egyéb
böngészokre (bár ezeknél a verziószám érzékelés kimarad). Az URL, ill. Alt URL
pontokban határozzuk meg a fenti beállításokhoz használt hivatkozásokat.
Check Plugin:
Átirányíthatjuk a böngészot egy másik oldalra, attól függoen, hogy bizonyos
Plugin (ill. Flash és Shockwave esetén Active-X vezérloelem) telepítve van-e a
kliens gépen. A Plugin pontban kiválaszthatjuk (Select), vagy manuálisan
megadhatjuk (Enter) az ellenorizni kívánt Plugin-t.
Az If Found, Go to URL pontban adjuk meg annak az oldalnak a címét, amelyet
akkor akarunk megjeleníteni, ha a kliens gép rendelkezik a keresett Plugin-nel.
(Ennek a pontnak a meghatározása nem kötelezo.) Amennyiben nem találtunk
megfelelo Plugint, az ez alatt megadott oldalt fogja a böngészo megjeleníteni.
Az alsó jelölonégyzetet bekapcsolva - amennyiben az ellenorzés valamilyen oknál
fogva nem lehetséges,- mindig arra a hivatkozásra fog a böngészo ugrani, amit
arra az esetre adtunk meg, hogy a keresett Plugin megvan.
Control
Shockwave or Flash:
Használatához kell, hogy legyen az oldalon egy beillesztett, névvel rendelkezo
Shockwave, vagy Flash mozi. A Movie pontban kiválaszthatjuk, hogy melyik mozival
akarunk dolgozni.
Az Action részen határozzuk meg, hogy az adott mozival mi történjen:
Play: Lejátszás folytatása
Stop: Lejátszás leállítása
Rewind: Mozi visszatekerése az elso képkockához
Go to Frame: Megadott képkockához ugrás a moziban.
Drag Layer
Rétegek Drag&Drop típusú mozgatására használjuk. Legcélszerubb ezt az
akciót a BODY elemmel összekapcsolni egy onLoad eseménykezelo segítségével. Ez
azért fontos, mert a scriptnek még azelott le kell futnia, hogy a felhasználó
megpróbálná a meghatározott réteget mozgatni.
- Basic rész: -
Layer: A réteg neve, amihez megadjuk a mozgatásával kapcsolatos paramétereket.
- Movement: A mozgás típusa - Unconstrained: Szabad
- Constrained: Behatárolt. Ebben az esetben a megjeleno szövegmezokben
definiálhatunk egy, a réteg kezdeti helyzetéhez viszonyított mozgási teröletet
(px).
- Drop Target: Egy célpontot adhatunk meg a réteg "ledobásához". A
Get Current Position gomb használatával lekérhetjük az adott réteg aktuális
pozícóját.
- Snap If Within: Itt egy értéket adhatunk meg pixelben, és ha a réteg ledobás
elotti távolsága ezen az értékhatáron belül van a Drop Target pontban megadott
koordinátákhoz képest, akkor a réteg a Drop Targetnél megadott pontba fog
igazodni.
- Advanced rész: - Drag Handle: - Entire Layer: A réteg területén belül bárhol
megragadhatjuk azt.
- Area Within
Layer: A réteg "megragadása" csak területének egy meghatározott
részén lesz lehetséges. Ezt a részt tudjuk megadni a megjeleno szövegmezokben
(px).
- While Dragging: Mozgatás közben mi történjen: - Bring
to Front: Bejelölve mozgatás közben a réteg Z-indexe átállítódik, hogy ez
legyen a legmagasabb (ez a réteg legyen legfelül).
- Then: Ebben a menüben határozzuk meg, hogy a mozgatás végeztével mi történjen
a réteggel: - Leave on
Top: Maradjon legfelül.
- Restore
Z-index: Álljon vissza eredeti magasságába
- Call
Javascript: Javascript meghívása mozgatás közben (pl. akkor alkalmazzuk, ha
mozgatás közben mindig ki akarjuk valahová írni a réteg éppen aktuális
koordinátáit).
- When Dropped
Call Javascript: Lerakáskor Javascript hívása.
- Only if Snapped: Ezt a pontot bejelölve csak akkor lesz meghívva a fentebb
megadott JS, ha a réteg a mozgatás befejeztével a Drop Target pontba került.
Go To URL:
Megadott URL betöltése a kiválasztott ablakokba, frame-ekbe. Minden egyes
Frame-nek, ill. ablaknak külön megadhatjuk, hogy milyen URL-t jelenítsen meg.
Jump Menu, Jump
Menu Go:
Lásd: Formanyomtatvány elemek – Jump Menu
Open Browser
Window:
Egy adott URL-t jeleníthetünk meg egy új böngészo-ablakban. A létrejövo
ablaknak beállíthatjuk szinte az összes tulajdonságát.
- URL to Display: Az új ablakban megjelenítendo hivatkozás
- Window width: A létrejövo ablak szélessége
- Window height: Magassága
- Attributes: Az új ablak tulajdonságait állíthatjuk itt be, egyszeruen
jelöljük be az ablak megjeleníteni kívánt részeit.
Window Name: A létrehozandó ablak neve. Ez alapján tudunk majd a késobbiekben a
létrejött ablakra hivatkozni, ha valamit meg akarunk jeleníteni benne.
Ha nem adunk meg
méreteket a létrehozandó ablakhoz, akkor a méretek, tulajdonságok meg fognak
egyezni az eredeti ablak méreteivel és tulajdonságaival.
Play Sound:
Hangokat, zenét játszhatunk le a segítségével. Használatához a kliensnek
rendelkeznie kell az adott hangformátum lejátszását biztosító pluginnel. A
hangfile meghatározásához adjuk meg az elérési útvonalát (vagy Internetes
címét) a párbeszéd ablakban.
Popup-message:
Egy általunk definiált szöveggel rendelkezõ üzenet-ablakot jeleníthetünk
meg segítségével. A megjelenõ ablak csak egy OK gombbal fog rendelkezni.
Tájékoztató szövegek megjelenítésére szoktuk használni ezt az akciót.
Kapcsos zárójelek között JavaScript funkciókat, tulajdonságokat, globális
változókat, kifejezéseket is beillszthetünk az üzenetablakba (pl.: Az oldalon
található hivatkozások száma: {document.links.length}).
Preload Images
Elõre letölthetjük használatával az alaphelyzetben az oldalon meg nem
jelenõ képeket, így ha valamilyen dinamikus képcserét végzünk majd a
dokumentumban, nem kell várnunk az új kép letöltõdésére, hiszen az már
benne lesz a böngészõ cache-ében.
Ezt az akciót a BODY taghez érdemes illeszteni onLoad eseménykezelõvel.
Set Nav Bar
Image:
A Nav Bar objektum(Object paletta / Navigation Bar):
Segítségével egy navigációs menüt készíthetünk oldalunkra
- Nav Bar Elements:
A navigációs menü elemei, sorrendjük.
- Element Name: Az adott elem neve, Ez a JavaScript alkalmazás miatt fontos.
- Up Image: A menü-elemhez tartozó kép (alapállapot).
- Over Image: Az a kép, ami akkor jelenik meg, ha a menüelem fölött
tartózkodunk a pointerrel.
- Down Image: A menüpontra klikkelve megjelenítendõ kép.
- Over While Down: Ez a kép jelenik meg, ha az adott menüelemen lenyomva
tartjuk az egérgombot.
- When Clicked Go
to URL: Az elemre történt kattintás hatására megjeleníteni kívánt hivatkozás.
- In: A frame, vagy ablak, amiben a megadott hivatkozást meg akarjuk
jeleníteni.
- Options: Egyéb beállítási lehetõségek: - Preload Images: A
különbözõ állapotokhoz tartozó képek elõre letöltése (ld. Preload
Images akció).
- Show Down Image
Initially: Alaphelyzetben a menüponthoz tartozó képek közül a lenyomott
állapothoz hozzárendelt jelenjen meg.
- Insert: A beillesztésnél használt elrendezés: - Horizontally: Vízszintes
elhelyezés
- Vertically: Függõleges elhelyezés
- Use Tables: Bekapcsolva az elemek egy táblázatba rendezve fognak
beillesztésre kerülni.
Az akció:
A navigációs menü elemeinek különbözõ állapotaihoz tartozó képek, ill. a
megjeleníteni kívánt URL dinamikus megváltoztatására használjuk.
A hozzá tartozó
Basic rész használata megegyezik a Navigation Barnál leírtakkal.
Advanced:
A legördülõ menübõl kiválaszthatunk egy állapotot, és ha az adott
menüpont a kiválasztott állapothoz tartozó képet mutatja, megadhatjuk az Also
Set pontnál, hogy a többi elem milyen állapotba kerüljön (illetve milyen képet
jelenítsen meg).
A Navigation
Bar-on egy ikonra klikkelve az össze többi Up helyzetbe fog kerülni
alapértelmezett helyzetben. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor a Set NavBar Image
akciót kell használnunk.
Set Text of
Frame:
Egy frame-hez tartozó HTML kódot alakíthatunk át vele. Lehetõségünk van
a dinamikusan létrehozandó kódba különbözõ scriptek beillesztésére is.
A Get Current
HTML gombot lenyomva az adott frame éppen aktuális HTML kódját tudjuk lekérni.
Ha bekapcsoljuk a Preserve Background Color mezõt, az új változat meg
fogja tartani az eredeti háttér, szöveg, ill. link színeit.
Set Text of
Layer:
Ugyanaz, mint a Set Text of Frame, de itt egy réteg tartalmát módosíthatjuk.
Set Text of
Status Bar:
Ezzel a böngészõ státuszsorának szövegét változtathatjuk meg.
Értelemszerûen ide képek (<img>) nem szúrhatóak be. Itt is van
lehetõségünk kapcsos zárójelek között JavaScript beillesztésre (ld.:
Popup-Message).
Set Text of
Textfield:
Egy, az oldalon található szövegmezõ tartalmát változtathatjuk meg segítségével.
Show / Hide
Layers:
Rétegeket tüntethetünk el, vagy jeleníthetünk meg alkalmazásával. Minden egyes
rétegnek (bármelyik frame-ben is vannak) megadhatjuk, hogy látható (Show), vagy
rejtett (Hide) legyen, ill. láthatósága ne változzon (Default).
Swap Image:
Képek dinamikus cseréje hajtható végre vele a kép objektumok src (forrás)
tulajdonságának megváltoztatásával. Fontos, hogy a torzulás elkerülése
érdekében ugyanakkora képet adjunk meg cserének.
Az akció
használata elõtt nevet kell adni a kívánt Image objektumoknak!
- Images: Itt
választhatjuk ki, hogy melyik képen akarunk változtatni.
- Set Source to: Megadjuk az új kép helyét.
- Preload Images: Bekapcsolva elõre letöltjük a csereképet is.
- Restore Images
onMouseOut: Bekapcsolva az MouseOut esemény hatására a képek visszaállnak
eredeti helyzetükbe.
Swap Image Restore:
Az adott elemen az utoljára végrehajtott Swap Image akció utáni állapotot
állítja vissza az azt megelõzõbe.
Go To Timeline
Frame:
Használatával a Timeline egy általunk megadott képkockájához ugorhatunk.
- Timeline: Megadjuk, hogy melyik Timeline-nal dolgozunk.
- Go To Frame: Meghatározzuk, hogy hanyadik képkockára akarunk ugrani.
- Loop: Ez a bizonyos ugrás hányszor történjen meg egymás után.
FONTOS:
A loop mezõhöz CSAK akkor rendeljünk értéket, ha a viselkedést az adott
Timeline egyik képkockájához csatoltuk!
Play Timeline:
Egy megadott Timeline lejátszását kezdhetjük meg, vagy folytathatjuk vele.
Stop Timeline:
Megállíthatjuk a kiválasztott (ill **ALL TIMELINE ** esetén az összes) Timeline
lejátszását (Play Timeline akció hatásaként innen fog az animáció folytatódni).
Validate Form:
Egy formanyomtatvány szöveges részeinek kitöltésének helyességét
ellenõrizhetjük az akció segítségével. Ezt az akciót köthetjük az adott
FORMhoz egy onSubmit eseménykezelõvel, vagy az egyes mezõkhöz
onChange, vagy onBlur eseménykezelõ alkalmazásával.
- Named Fields:
Az ellenõrizendõ mezõ(k).
- Value Required: Bekapcsolva az adott mezõ üres értéket nem fog
elfogadni.
- Accept: Az alpontokban határozhatjuk meg, hogy milyen értéket fogad el
helyesnek a FORM. - Anything: Bármit
- Number: Bármilyen számot (római számokat persze nem).
- Email address: Bármilyen olyan karaktersorozatot, amiben megtalálható a @
karakter.
- Number from to: A két megadott számérték közötti számokat.
Megjegyzések
Természetesen az
alkalmazható akciók száma korlátlan, lehetõségünk van saját akciók
megírására is.
Vissza a
tartalomhoz
A HTML- stílus
kifejezésen egy vagy több HTML formázó tag (pl.: <B>, <I>, <P
align="center">) alkalmazását értjük egy adott szövegrészen belül.
Ugyanezzel a formázási technikával messze nem tudjuk utolérni a CSS-stílusok
nyújtotta lehetõségeket, de mivel tulajdonképpen csak HTML tag-ek
különbözõ kombinációját alkalmazzuk a formázáshoz szinte bizonyos, hogy
minden böngészõben a kívánt eredményt fogjuk elérni.
A
HTML-stílusokat szöveg- ill bekezdések formázására tudjuk használni. Mondhatni,
létrehozunk egy formázás-köteget, és ezt alkalmazzuk a meghatározott részen.
A CSS
stílusokkal ellentétben egy stílus megváltoztatásakor a stílus alapján
létrehozott szöveg, ill. az olyan szövegek, amelyekre a stílust alkalmaztuk,
nem fognak "frissülni".
A HTML-Styles
paletta
Kétféle
HTML-stílus létezik: Sorközi (kijelölt szövegrészre érvényesül), és
blokk-szintû (egész bekezdésre hat).
Az egyes
stílusfajták a palettán (blokk szintû), vagy a (sorközi) képekkel vannak
jelölve. Amenyiben az ábra mellett egy + jelet is találunk, ez azt jelenti,
hogy a stílus "hozzá fog adódni" az elõzõleg
alkalmazott(ak)hoz, nem fogja felülírni azokat.
A paletta
menüje:
- Edit: Ez maga a változás, ami valamilyen esemény hatására történik.
- Duplicate: Másolat létrehozása egy stílusról
- Delete: Törlés
- Apply: Alkalmazása a kijelölésre
HTML-stílusok
alkalmazása
Sorközi stílus
esetén jelöljük ki a szövegrészt, amire a stílust alkalmazni akarjuk;
blokk-szintûek esetén vigyük a kurzort valahová a blokk területén
belülre, majd a palettán válasszuk ki a kívánt stílust és kattintsunk az Apply
gombra. (Amennyiben a gomb elõtti jelölõnégyzet ki van pipálva,
ez nem szükséges, a kijelöléskor az adott stílus automatikusan alkalmazásra
kerül.)
HTML-stílus
létrehozása
Egy új stílus
létrehozásához kattintsunk a paletta menüjére, majd válasszuk a New pontot.
- Name: A
létrehozott stílus neve.
- Apply to: Itt állítjuk be, hogy a stílus sorközi (Selection), ill.
blokk-szintû (Paragraph) lesz.
- When
Applying: Beállíthatjuk, hogy a stílus alkalmazásakor hozzáadódjon az
eddigiekhez (Add to Existing Style), vagy írja felül a már meglévõ
formázási paramétereket (Clear Existing Style).
- Paragraph
attributes: Beállíthatjuk a blokk típusát (Format), és igazítását (Alignment).
Vissza a
tartalomhoz
CSS stílusok
segítségével szinte bármilyen objektum megjelenítését szabadon tudjuk
befolyásolni. Lehetõségünk van a stílusainkat egy külsõ file-ban,
egy úgynevezett stíluslapon eltárolni, majd ezt alkalmazni oldalainkra.
Megtehetjük, hogy az egyes HTML tagek megjelenítési tulajdonságait atformáljuk
(pl.: a H1 nem nagy méretû, félkövér karaktereket fog használni, hanem
egy 18 pontos középre igazított, sötétkék színû, villogó feliratot).
Alkalmazásukkal olyan formázási lehetõségeink is adódnak, amelyek
pusztán HTML nyelv alkalmazásával nem lennének lehetségesek (pl beállíthatjuk a
szövegekben a szavak közötti távolságot cm-ben megadva).
Sajnos a
CSS-stílusok használatát csak a 4.0 ill. annál nagyobb verziószámú
böngészõk támogatják, de ezek sem képesek minden formázási
lehetõséget megjeleníteni, illetve nem mindegyik böngészõ
jeleníti meg õket pontosan.
A CSS a HTML-hez
hasonlóan egy leíró nyelv, több verziója létezik (CSS1, CSS2). A DreamWeaver a
CSS1 specifikációt használja.
A CSS-stílusokat
három csoportba oszthatjuk:
- Egyedi
stílusok (Custom Style)
- HTML tageket felüldefiniáló stílusok (Redefine HTML tag)
- CSS választó stílusok (CSS-Selector)
A CSS stílusok alkalmazása egy kicsit körülményesebb, mint a HTML formázás,
hiszen bármely egyedi stílust bármelyik elemre ráhúzhatjuk, de bizonyos
meghatározásoknál bizonyos paramétereknek az adott objektumok esetén nincs
értelmük, ezért elég kiszámíthatatlan hatásokat érhetünk el helytelen
használatukkal.
Pl.: Egy képre ráhúzunk egy stílust, ami az adott szöveges részt hivatott
villogóvá tenni.
CSS Stílusok
létrehozása
CSS stílust a
CSS paletta New ikonjára klikkelve, vagy a paletta menüjének New pontját
választva hozhatunk létre.
Elsõ
lépésként válasszuk ki a létrehozandó stílus típusát:
- Custom Style: Egyedi stílus. Ha ezt a pontot válasszuk, a
szövegmezõben adjunk egy nevet stílusunknak.
- Redefine HTML: HTML taget felülíró stílus. A legördülõ menübõl
válasszuk ki, hogy melyik HTML tag felülírását akarjuk elvégezni.
- CSS-Selector: Itt egy stílust határozhatunk meg, amit abban az esetben fogunk
használni, ha a HTML tagek bizonyos sorrendben követik egymást. A
szövegmezõbe írjuk be szóközzel elválasztva az egymást követõ
tag-eket. Pl.: td h1.
Ha kiválasztottuk a megfelelõ stílust, és meghatároztuk a szükséges
paramétereket, kattintsunk az OK gombra.
Type –
Karakterek formázása
- Font:
Karakterkészlet típusa (lista).
- Size: Az alkalmazott karakterek mérete (px, pt, cm, mm, pica, stb.)
- Style: Beállíthatjuk, hogy sima, vagy dõlt betûs karaktereket
akarunk alkalmazni
- Weight: A karakterek "kövérsége" (400: Normal, 700: Félkövér)
- Variant: Beállíthatjuk, hogy a karakterkészlet mely változatát akarjuk
használni.
- Line Height: Megadhatjuk a sormagasságot. Ezt a beállítást jelenleg semelyik
böngészõ sem támogatja
- Case: Betûméretek beállítása: - Capitalize: A szövegben minden szó
elsõ karakterét nagybetûvé alakítja
- Uppercase: A szöveget csupa nagybetûvé alakítja
- Lowercase: Csupa kisbetû
- None: Betûméretekkel kapcsolatos beállítások elvetése
- Decoration: A szöveg "díszítése": - Underline: Aláhúzás
- Overline: Föléhúzás
- Line-Through: Áthúzás
- Blink: Villiogás
- None: Dekorácók eltávolítása
- Color: A szöveg színe
Backgrount –
Hátterek formázása
- Background
Color: Háttérszín
- Background Image: Háttérkép
- Repeat: Háttérkép ismétlésével kapcsolatos beállítások - No-repeat: Nincs
ismétlés
- Repeat: Ismétlõdés mindkét irányban
- Repeat-X: A háttérkép csak vízszíntesen ismétlõdik.
- Repeat-Y: A háttérkép csak függõlegesen ismétlõdik.
- Attachment: A háttérkép rögzítésével kapcsolatos beállítások
- Fixed: A háttérkép fix, nem scrollozódik a dokumentummal (mint
bgproperties="fixed")
- Scroll: Az oldallal együtt mozog.
- Horizontal Position: Háttérkép vízszintes igazítása - Left: Balra
- Center: Középre
- Right: Jobbra
- (Value): Az adott objektum (oldal, táblázat, cella, réteg, stb.) bal
szélétõl a megadott távolságra.
- Vertical Position: Függõleges igazítás - Top: Felülre
- Center: Középre
- Bottom: Alulra
- (Value): A felsõ széltõl a megadott távolságra
A Horizontal- ill. Vertical Position pontoknál megadott beállításoknak csak
akkor van értelmük, ha a háttér rögzítéséhez (Attachment) a fix pontot
választottuk.
Block – Blokk
szintû formázások
- Word Spacing:
Szavak közötti távolság
- Letter Spacing: Betûk közötti távolság
- Vertical Alignment: A blokk függõleges igazítása, leggyakrabban a
szülõ objektumhoz képest. Ld.:Képek, Alignment tulajdonság.
- Text-Align: Szöveg igazítása a blokkon belül: - Left: Balra zár
- Right: Jobbra zár
- Center: Középre igazított
- Justify Sorkizárt. (Ha ezt használjuk, felülbírálhatja a Letter, ill. Word
Spacingnél megadott értékeket.)
- Text-Indent: A blokk elején lévõ szöveg behúzásának mértéke.
- Whitespace: Szóköz, tabulátor karakterek kezelésének módja: - Normal: Mint
HTML-ben
- Pre: Mint HTML elõreformázott blokk esetén
- Nowrap: Automatikus sortördelés kikapcsolása.
Box – Elemek
befoglalója
- Width:
Befoglaló szélessége
- Height: Befoglaló magassága
- Float: Befoglaló szöveggel való körbefuttatásának módja - Left: ld. képek,
alignment
- Right: ld. képek, alignment
- None: nincs körbefuttatás
- Clear: Itt meghatározhatjuk, hogyha az adott befoglalónkat valamelyik
oldalról egy másik elem, vagy szöveg elõz meg (vagy követ), akkor ezeket
az új objektumokat új sorba rendezzük.
- Padding: A befoglaló bélelése. A befoglaló szélei és tartalmának szélei
közötti távolság a megadott mértékegységben (ld.: Táblázatok, Cellpaddind)
- Margin: A befoglaló széle, és a befoglalót körülvevõ objektumok
közötti távolság a különbözõ irányokban.
Border –
Keretezés
- Width: Keret
szélessége az egyes oldalakon
- Color: Keret színe az egyes oldalokon
- Style: Keret stílusa: - Solid: Tömör
- Double: Dupla
- Dotted: Pontozott
- Dashed: Szaggatott
- Outset: Kiemelkedõ
- Inset: Süllyesztett
List – Listák
formázásai
- Type: Lista
típusa (Az egyes típusokról bõvebben ld. Listák)
- Bullet Image: Rendezetlen lista esetén egy képet rendelhetünk a lista
pontjait jelképezõ ikon helyére
- Position: A lista pozícionálása, azaz az új sorba kerülõ szöveg bal
széle mihez legyen igazítva - Inside: Igazítás a listaelem-jelhez.
- Outside: Igazítás az éppen aktuális behúzáshoz
Positioning –
Elhelyezés az objektumok rétegre másolásával
- Type: Az
elhelyezés módszere: - Absolute: A létrejövõ réteg koordinátáit az oldal
bal felsõ sarkához viszonyítjuk
- Relative: A megadott koordinátákat az objektum aktuális pozíciójához képest
értelmezzük
- Static: A megadott koordinátákat nem vesszük figyelembe, az új réteg mindig
pontosan ott jön létre, ahol az eredeti objektum elhelyezkedik
- Visibility: A létrejövõ réteg láthatóságát állíthatjuk be ebben a
pontban
- Overflow: ld. Rétegek tulajdonságai, Overflow tulajdonság
- Placement: Itt adhatjuk meg a koordinátákat, amelyeket a fentebb beállított
viszonyítási alaptól függõen a réteg elhelyezésére fogunk használni, és
a léterjövõ réteg szélességét, magasságát is ebben a pontban állítjuk
be.
- Clip: Levágandó területek meghatározása (ld. Rétegek tulajdonságai, Clip)
A létrehozott
réteg típusát az Edit/Preferences Layers pontjánál megadott TAG beállítás
határozza meg.
Extensions – Egyéb effektek
- PageBreak: Az
oldal nyomtatásakor oldaltörés alkalmazása (Jelenleg nem támogatott) - Before:
az objektum elõtt
- After: az objektum után
- Cursor: Beállíthatjuk, hogy az objektum fölé állva milyen egérmutató jelenjen
meg (csak IE4+) - Hand: Kéz
- Crosshair: Célkereszt
- Text: Szöveg
- Wait: Homokóra
- XYResize: Különbözõ irányú átméretezõ
- Filter: Speciális effektek alkalmazása (IE4+) - Invert: Színek invertálása
- FlipH, FlipV: Vízszintes, függõleges tükrözés
- Stb. Szöveg
CSS stílusok
alkalmazása
Jelöljük ki azt
a rész, ill. objektumot, amire a stílust alkalmazni akarjuk, majd a CSS
palettán válasszuk ki az alkalmazni kívánt stílust, és klikkeljünk az Apply
gombra.
Külsõ
stíluslapok létrehozása
Hozzuk létre az
oldalon az összes CSS stílust, majd válasszuk a File / Export / Export CSS
Styles pontot.
Külsõ
stíluslapok alkalmazása
Kattintsunk a
CSS paletta Edit ikonjára, majd a menübõl a Link gombra.
File / Url: Itt adjuk meg a stíluslap helyét, vagy Internet-címét
Add as: Meghatározzuk a csatolás módját - Link: Csatolás
- Import: Behozatal
Az Import beilleszti a stíluslap tartalmát az aktuális dokumentumba, a Link
eléri és továbbítja az információkat. A Link opcióval való csatolás sokkal
elterjedtebb, támogatottabb, több lehetõséget biztosít.
CSS stílus
ütközések
Ha két stílust
használunk egy adott rész formázására, és azok:
Nem ütköznek,
akkor mindkét stílus érvényesülni fog.
Ütköznek (két CSS stílus), akkor az adott részhez a HTML kódban közelebb
található stílus fog érvényesülni.
Ütköznek (HTML és CSS), akkor a CSS stílus érvényesül.
Vissza a tartalomhoz